A turizmus tavaly elérte a válság előtti szintet Magyarországon is. Az idei év még jobbnak ígérkezik. A szállodaüzemeltetés azonban a megemelkedett költségek miatt egyre kevésbé jövedelmező. A marketingen van mit javítani.
Rövid videó került ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tisztújító közgyűléséről, amelyre a magyar sajtóból egyedül a HVG munkatársa jutott be. A videón Orbán Ráhel, a miniszterelnök vendéglátó- és divatipari ügyekben is jól tájékozott lánya látható, amint szakmai életútját próbálja bemutatni az egybegyűlteknek.
A miniszterelnök lánya gyakornokként a Somlyai Zoltán által menedzselt Kempinskiben tanulta ki a szakma alapjait, egykori mentora most az ágazat szereplőit tömörítő egyesület elnöke lett.
Akad olyan vendéglátós, aki már januárban 10 százalékos áremelést tervez.
Óriási viták folytak arról, érkezik-e elég turista az országba, most viszont már számokat is látunk, legalább a nyár első kétharmadából. A magyarok sokkal kevesebbet utaznak, mint egy éve, a Balatonon rosszul indult a szezon, a külföldiek viszont annyival többen érkeznek, hogy az elviselhetőbb szintre hozza vissza az összesített számokat. A bevétel egészen májusig nőtt még az inflációnál is jobban, a nyáron viszont már nem.
A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint nem igaz, hogy negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a Balatonon. Szerintük lehet, hogy nem is lesz visszaesés a nyári szezonban.
Míg korábban Oroszország a top 10 turisztikai küldőpiacok között szerepelt, mostanra az orosz turisták teljesen elmaradnak hazánkból. Emellett egyéb nehézségekkel is szembesülnek a szállodák: az elszabaduló energiaárak jelentősen lerontották a szállodák üzemeltetésének jövedelmezőségét, így akár 15 százalékos áremelkedés is indokolt a megkérdezett szakértők szerint.
Váratlanul érte a szakmát a bejelentés.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint nagy belföldi forgalom várható a pünkösdi hétvégén.
A fokozatos nyitásban hisz a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége.
Visszavonta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azt a tájékoztatást, ami pünkösdi nyitást prognosztizált a turizmusban, mert azt a kormány rémhírnek titulálta. Előtte viszont a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője és a Miniszterelnökséget vezető miniszter is az ágazat nyári újraindulásáról beszélt.
A szervezet korábbi nyilatkozatokra alapozva írta azt a tagjainak, hogy május közepe előtt nem nyithatnak ki a hotelek és a vendéglátóhelyek. Miután a Kormányzati Tájékoztatási Központ és a Magyar Turisztikai Ügynökség is nekik ment ezért, visszavonták a tájékoztatójukat.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége levélben próbálja felkészíteni tagjait a legrosszabb forgatókönyvre.
A külföldi vendégéjszakák száma közel 93 százalékkal esett vissza a KSH adatai szerint.
Jó irányba mutatnak az eddigi lépések, ám továbbiakra is szükség van, ha az állam meg akar menteni cégeket és munkahelyeket a vendéglátó- és szállodaiparban. A kiskereskedelemben annak örülnek, hogy most mindenkire egységesen vonatkoznak az előírások. Összeszedtük az érdekvédelmi szövetségek első reakcióit az éjjel megjelenő új szabályokra.
Felemásra sikerült a kormány szálloda- és vendéglátóiparra bejelentett első mentőcsomagja – véli Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, amely persze azért még látni szeretné a részletes szabályozást, illetve további kedvezményekért is harcolna. A kocsmák viszont nem optimisták, szerintük nulla bevétel mellett semmit sem ér a vendéglátósoknak adott az állami támogatás.
A nyár második felében a belföldi turisták a hatalmas drágulás ellenére megmentették a vidéki szállásadókat, viszont a fővárosiaknak és az utazási irodáknak immár biztosan fekete év lesz az idei a járvány második hulláma miatt.
Miközben soha nem látott foglaltsági aránnyal működnek a magyar hotelek, a szakértők állítják, van a gyógyszállónál jobb hotelbefektetés is. Ráadásul a piacot uraló két wellnesslánc, Európa legnagyobb gyógyszállócsoportja, a nemrég a Danubius-resortokat is márkaneve alá vonó Ensana, valamint a Mészáros-érdekeltségben levő Hunguest hotelek mellé nagyüzemben már csak egy különleges, Magyarországon még sosem látott termékkel lenne érdemes beszállni. A gond csak az, hogy a magyarok inkább pancsolni szeretnek, nem fizetnek külön szolgáltatásokért.
A szállodások korlátoznák például azt is, hogy évente hány napra lehet kiadni airbnb-s lakást.
